S3 Intelligens szakosodási tőkeprogram kezdeti tapasztalatai - Herczeg Gábor (Finatech Capital), Kiss Gábor (Bonitás), Rudas Gábor (CV Alapkezelő). Moderátor: Dr. Szabó Pál (Bird & Bird)

Herczeg Gábor (Finatech Capital)
A FINATECH Capital a 2018 év második felében indította a FINATECH II. Kockázati Tőkealapot, amely a GINOP-8.1.3/B-17 Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram keretében, az S3 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégián belüli „Egészséges társadalom és jólét” fókuszterületen belül működik. Az újonnan induló JEREMIE-alapok iránti érdeklődésnek köszönhetően számos megkeresés érkezett az alapkezelőhöz, amelyek közül eddig négy zárult tranzakcióval. A FINATECH Capital elsődlegesen a fókuszterületén belül keresi a befektetési lehetőségeket, de ezen túlmenően a kockázati tőke által leginkább kedvelt egyéb szektorok (pl. informatika, fintech) és mellettük a hagyományos iparágak, így a logisztika, elektronika és gépgyártás felé is nyitott.

 A "JEREMIE 2.0"-val kapcsolatos kezdeti tapasztalatok:

 1. a kiírásban szereplő feltételrendszer alapján létrejött befektetési termék a korábbiakhoz képest is bonyolultabb lett, a szokásos uniós korlátozások (KMR régió, nehéz helyzetű vállalkozások, fegyvergyártás és kereskedelem, pornóipar stb. kizárása) mellett az ÁCSR szerinti korlátok tovább nehezítik a termék helyes értelmezését (ezen belül pl. annak megítélését, hogy mely esetek minősülhetnek jogosulatlan forrásfelhasználásnak, ill. melyek nem);

 2. a fentiekhez kapcsolódva külön kiemelendő az export-támogatás tilalma, amelynek részletszabályai (pontosabban azok értelmezése) vélhetően eltérnek az eredeti jogalkotói szándéktól (ártámogatás vs. exportra irányuló üzleti tevékenység finanszírozása). Az eredeti szándék valószínűsíthetően a célzott ártámogatás tilalma volt, a részletszabályok (ajánlások) viszont kifejezetten nehezítik, esetenként akár ellehetetleníthetik a külföldi piacokon történő terjeszkedést. Márpedig a befektetési termékkel megcélzott start-up / kezdeti növekedési fázisú cégek többsége számára a magyar piac önmagában nem igazán biztosít megfelelő növekedési lehetőséget...;

 3. túl sok hasonló termék a piacon: bár a preferenciák, ezen belül is különösen a ticket-size meghatározásával (200M Ft – 1,5Mrd Ft) a kiíró a már létező hasonló termékek (pl. SZTA és Hiventures) kiegészítéseként, jellemzően a korai növekedési szakaszú és/vagy addicionális növekedésre képes érettebb cégek piacára akarta pozícionálni a JEREMIE 2.0-át, az eddigi gyakorlatból az látszik, hogy – elegendő merítés hiányában – az alapkezelők „lehajolnak” a seed/early stage szintre is befektetési lehetőségek után kutatva. Ez elviekben versenyhelyzetet generál ott, ahol a kiírónak ez nem volt szándéka.

Kiss Gábor (Bonitás)

A GINOP-8.1.3/B-17 Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram keretében létrehozott „Bonitás Kockázati Tőkealap II. Kockázati Tőke”, mint termék 2018. augusztusa óta áll az S3 ágazati stratégiába illő hazai, innovatív projektek rendelkezésére. Az alapkezelő eddigi tapasztalatai alapján az elmúlt években jelentős piaci koncentráció alakult ki a hazai kockázati tőkeági finanszírozásban, azonban szakmai együttműködésekkel és tudatos kommunikációval újra lendületbe hozható az új körös Jeremie-alap. Az alap eddigi kevesebb, mint 1 éves működése során számos érdemi befektetési célpontot vizsgált meg, és már 3 tranzakciót bonyolított le, így az aktív pipeline-építési, és befektetési tevékenység mellett foglalkozik a portfolió cégeinek fejlesztésével is. Fontos kiemelni, hogy támogatjuk a közös finanszírozást, jellemzően (de nem kizárólag) társbefektetővel együttműködve tervezünk nagyobb volumenű tranzakciókat lebonyolítani.

A Bonitás Kockázati Tőkealap II. generalista alapként hivatott működni a piacon, növekedési tőke finanszírozási kategóriában. Kiemelt ágazatunk az agrár-innováció, emellett erős érdeklődést tanúsítunk a teljesség igénye nélkül a medtech, ICT, fintech, robotika/ipar 4.0 megoldások iránt is. Befektetési méretet (ticket size) tekintve 200 millió forint és 1,5 milliárd forint közötti tartományban kívánunk befektetéseket eszközölni olyan vállalkozásokba, amelyek nemzetközi szinten is megfelelő skálázhatósága biztosított, fejlesztési tervei validálhatóak, a termék/szolgáltatás a megcélzott piac releváns szereplői által véleményeztethető. Aktív pénzügyi befektetői szerepet vállal a Bonitás, kapcsolatrendszerével is segítve finanszírozott vállalkozásait.

Rudas Gábor (CV Alapkezelő)

2018. október végén indult el a CV Alapkezelő új alapja a Capitalisatio Kockázati Tőkealap, mely kockázati tőkealapként és városfejlesztési alapként egyaránt működik:
A „hagyományos” kockázati tőke-befektetés mellett az okos város (smart city) fejlesztésekre egyaránt koncentrál.
Az alap fókuszából adódóan a befektetési méret eltolódhat az 1-2 milliárdos projektek felé, ugyanakkor az okos város tematikától eltérő befektetések esetében inkább a 200-600 millió forint közötti invesztíciót preferáljuk.
Az Alapkezelő már 50 feletti projektet vizsgált meg/világított át és számos tranzakciót bonyolított le az elmúlt félévben, várhatóan az év második felében is aktív lesz a piacon.

Az új szabályrendszert túlzottan szigorúnak tartjuk és kevéssé a kockázati tőke piacra, mint inkább a vissza nem térítendő pályázatokra szabottnak.
A Capitalisatio esetében különösen problémás a többszintű és a spin-off befektetések tilalma, mivel a smart city projektek jellemzően önkormányzati cégekkel (egyszerre akár többel) és/vagy egyetemekkel együttműködve valósulhatnak meg.
Az export támogatásának korlátozása szintén teljesen idegen a terméktől, főleg egy akkor piac esetében, mint Magyarország.