A JEREMIE után: Mit mondanak a számok?

Minden kezdet nehéz. Elvétve akadtak kockázatitőke-befektetések Magyarországon a Jeremie-program 2009-es rajtja előtt, az EU több mint 100 milliárd forintot megmozgató programja hatalmas lehetőség is volt egyben egy hazai ökoszisztéma kiépítéséhez. Az ehhez szükséges transzparencia azonban eleve nem volt adott – a Forbes majdnem két évig pereskedett, hogy megszerezze a győztes alapkezelők pályázatát. Az elmúlt egy évben saját adatbázist építettünk a Jeremie-alapok portfóliócégeiből, a nyáron megkapott pályázati anyagokat pedig áttanulmányoztuk. Arra keressük a választ, hogy az EU és állami pénzekkel kibélelt kockázatitőke ellátta-e a feladatát: mennyiben járult hozzá az innováció finanszírozáshoz, és látszik-e ez a cégek növekedésében, verik-e a kockázatitőkével megtámogatott cégek a hagyományos iparági szereplőket? Mit mondanak a számok – és mi teljesült abból, amit a Jeremie-alapok a pályázataikban vállaltak? Vizsgálatunkban arra is kitértünk, hogy a Jeremie-milliárdok körül mennyire ütötte fel a fejét a korrupció. Az egy évig tartó munkánk egy részét a Venture Capital Summit-on mutatjuk be, görbe tükröt állítva az éledő magyar befektetői szcéna tagjai elé. A görbe tükörnél azonban van valami sokkal fontosabb: a tanulságok levonása. Ez a cél vezérel minket is ebben a munkában.